A tegnapi napon Franciaországban versenyeztünk a Route Adélie le Vitre nevű 1.1-es viadalon, ahol Pro Tour és sok Pro Conti csapat is rajthoz állt.

Bodrogi Laci is ott volt a rajtnál, kicsit sikerült is vele beszélgetnem. Elmondta, hogy az év elején volt egy kisebb betegsége, de most már jól érzi magát. Nem nagyon tervezi, hogy mostanában hazalátogat, mert nagyon sokat versenyzik. Szinte minden nagy profit ismert a mezőnyben, és ahogyan láttam, szinte mindenki tudja ki az a Bodrogi.

Na, de térjünk vissza a versenyre.

Végre nagyon szép napos és meleg időnk volt ezen a napon, a táv végére a 20 fokot is meghaladta a hőmérséklet. A táv 198 kilométer volt, és ezt 14 kör alatt kellett teljesítetnünk. Hét nagyobb és hét kisebb kört tettünk meg, de a célterület az mindig ugyanaz volt. Hasonló volt a terep, mint egy klasszikuson szokott lenni. Végig keskeny úton haladtunk, nagy volt a szél is, és folyamatosan rövidebb meredekebb emelkedőket másztunk meg.

A rajt után hamar kialakult egy kisebb szökevénycsoport, melyben közülünk is volt elöl ember. Ezek után szépen megnyugodott mindenki, és csak szépen lassan haladtunk előre. Az élcsoport előnye 7 perc körül lehetett, amikor megkezdtük a felzárkózást. Én nagyon jól éreztem magamat és így bíztam a jó eredményben. A mezőny nagyon nagy tempóban ment, és ennek eredményeként folyamatosan apadt a mezőny létszáma. Végig elöl helyezkedtem a nagy szél miatt, és ez elég könnyedén is ment.

100 kilométer környékén kaptam egy hátsó kerék defektet, de egy gyors csere után elég hamar sikerült visszazárkóznom a mezőnyre. Az utolsó 5-6 kisebb körben már csak úgy 50-en lehettünk elöl, de még előttünk is volt hét ember, akiknek az én kerékcserém alatt sikerült ellépniük.

Én továbbra is elég jól éreztem magamat a síkabb részeken, de a célterület után volt egy 1 kilométeres húzó, ami minden körben nagyon kemény volt. A lábaim nagyon fájtak, nem voltak a legjobbak, de azért sikerült mindig átvészelnem ezt a rész.

Végezetül a kisebb elmenés haza tudott érni, mi pedig úgy 40-en érkeztünk sprintre. Sikerült nagyon jól helyezkednem. 500 méter környékén még a 6-7. hely környékén voltam, de a lábaim teljesen elsavasodtak, és már nem tudtam sprintelni a végéig.

Végül a 36. helyen futottam be, a csapattársam 13., Laci pedig 18 lett.

Összességében pozitívan értékelem ezt a versenyt, a lábaim kivételével, nagyon jól éreztem magamat, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy UCI pontot szerezzek.

Holnap ismét Franciaországban fogunk rajthoz állni az 1.2-es Grand Prix de la Ville de Nogent-sur-Oise nevű versenyen.

Mindenkinek további szép napot kívánok!

Kuszti