Sziasztok!

Hát a luganoi verseny már nem sikerült olyan túl jól. 177 kilométert kellett megtennünk, ez 5 darab nyolcas kört jelentett. Szerencsére az esőt megúsztuk, de végig nagyon hideg volt, 5-6 fok lehetett. Ezen a napon már a legelejétől iszonyatos tempóban kezdtünk el haladni. Sajnos most nem éreztem olyan túl jónak a lábaimat. Az első hegyen, mely a céltól 4 kilométerre volt, sajnos egy kicsit leszakadtam egy nagyobb sorral. Elöl úgy 20-25 ember maradhatott. De a csapatom nagyon–nagyon jó munkát végzett a sor elején, és úgy 20-25 kilométer alatt ledolgozták a hátrányt és összezárt a mezőny. Ezúton is szeretném megköszönni nekik a segítséget. Mindössze pár ember maradt még elöl, de az már nem a mi feladatunk volt, hogy utolérjük őket. Hamar előre is állt Visconti csapata és megkezdte a felzárkózást. Nagyon kemény tempót diktáltak, de én kezdtem jobban érezni magamat, és végig elöl helyezkedtem. Az utolsó előtti körben befogtuk a szökevényeket, innentől a Liquigas vette át az irányítást, és még egy fokozattal feljebb kapcsolt. Ennek meg is lett az eredménye. Folyamatosan szakadtak le az emberek, sajnos én is a tempó áldozata lettem, és az utolsó előtti hegyen leszakadtam. Egy nagyobb sor verődött össze az utolsó körre. Gondoltam, hogy ezzel a csoporttal már szépen végig megyek, de az utolsó 15 kilométeren kiállított minket a zsűri. Úgyhogy sajnos nem tudtam befejezni a versenyt.

Ezen a napon nem éreztem túl jól magamat, nem esett még jól ez a nagyon kemény tempó. De úgy gondolom, hogy felkészülésnek nagyon jó volt ez a két verseny. Az év további részére nézve biztos, hogy jól fog jönni ez a kemény terhelés, amit itt kaptam.

Vasárnap Franciaországban fogok rajthoz állni egy 1.2-es megmérettetésen, teljesen sík verseny lesz. Hamarosan jelentkezem újabb hírekkel.

Mindenkinek további szép napot!

Kuszti