Sziasztok!

Végre megvolt az idei első megmérettetésem. Nagyon pozitív volt számomra szinte az egész verseny. Jó erőben éreztem magamat, szépen forogtak a lábaim.

De nézzük hogyan is történt:

12-kor rajtoltunk, sajnos nem volt a legmelegebb idő, de legalább a nap sütött egy kicsit. Én alul-felül hosszúban indultam, de így teljesen jó volt számomra. A start előtt találkoztam Szegával, egy keveset tudtunk is beszélgetni, de utána még menet közben is váltottunk pár szót. Mondta, hogy már jobban érzi magát, nagyon jó a csapatban lenni.

Tehát elindultunk, hogy megtegyük a 167 kilométert. Az elején, ahogyan az lenni szokott, elég nyugodt tempóban mentünk, de utána szép lassan elkezdtünk egyre intenzívebben közlekedni. Én nem tudtam, hogy mire számítsak így az első versenyen, de jónak éreztem a lábaimat, mind a síkon, mind az emelkedőkön. 67 kilométernél elérkeztünk a cél helyszínére, Varesebe. Itt még négy kört kellett megtennünk, de az emelkedőt ötször másztuk meg, ami az itiner szerint elég lankásnak tűnt, de nem volt az. Aki emlékszik a 2008-as varesei VB-re az tudhatja, hogy milyen volt a hosszú lejtő, ugyanis ott kellett felmennünk. Eléggé jól ment ez az emelkedő is, de azért még van hova edzeni. Végig próbáltam elöl helyezkedni, ami jól is sikerült, kivétel az utolsó emelkedő előtti részt. Sajnos itt eléggé hátul maradtam, és a helyezkedés miatt majdhogynem maximumon kezdtem meg a hegyet. Az első kilométer nagyon nehéz volt, de utána jobban kezdtem érezni magamat. Végül a megnyúlt mezőnyben sikerült beérkeznem. Nem vagyok elkeseredve egyáltalán, nagyon bíztatónak érzem a formámat.

Most következik a GP. Lugano, és remélem, hogy hasonlóan jó tapasztalatokkal tudok jelentkezni. Bízom benne, hogy az időjósoknak nem lesz igazuk, mert elég rossz időt mondanak. Amúgy Basso és Visconti elég erősnek tűnnek. Ginanni jelen pillanatban nem nézett ki túl jól, az utolsó hegyen nagyon szenvedett. 

Mindenkinek további szép napot!

Kuszti