Üdvözlet mindenkinek!

Egy újabb sikeres versenyen vagyok túl.

Pénteken ismét egy profi megmérettetésen álltunk rajthoz Franciaországban. Az összes francia „Pro” csapat indult: AG2R, BBox, Cofidis, FDJ, Sojasun, és rajtuk kívül még ott volt a Lanbuwkredit is.

Az útvonal végig hullámos volt, 5 hegyi hajrával nehezítve a dolgunkat. De ezek inkább csak domb hajrák voltak, 2000-3000 méteresek. 12:45-kor vágtunk neki a 191 kilométeres távnak. Szép napos idő és hatalmas szél fogadott minket. Az elején, ahogyan az lenni szokott, hatalmas tempót diktáltunk, próbálkozás-próbálkozást követett. Elég hamar sikerült is elszakadnia 2 embernek, ekkor a mezőny megnyugodott. Csak a dombokra mentünk fel gyorsan, de a többi részen senki nem akart nagy sebességgel haladni. A második hegyi sprinten sikerült megszereznem a harmadik helyet. Úgy 70 kilométernél kaptam egy hátsó kerék defektet, de egy gyors kerékcserének köszönhetően, és a csapattársaim segítségével hamar visszazárkóztam a mezőnyre. A 2 fő előnye már 11 perc volt, amikor megkezdtük a felzárkózást. Következett a negyedik hegyi sprint, melyen ismét a harmadik helyet szereztem meg. Nagyjából 150 kilométer körül elérkezett a verseny sorsdöntő része. A BBox csapata leszélezett, és iszonyatos tempót kezdett el menni. Én a svájci bajnok, Elmiger mögött helyezkedtem, és jól döntöttem, mert ezen a részen szétszakadt a boly, kb. 60-an tudtunk csak elöl maradni. Ez egy iszonyatos kemény rész volt, én nyelet mentem, vagy egy kicsit fölötte, de úgy vettem észre, hogy Elmigernek nem nagyon esik nehezére 60 fölött közlekedni az út bal oldalán. Végül úgy 5 kilométer iszonyat után egy kicsit lazább tempóra kapcsoltunk, és közben a szökevényeket is befogtuk. A csapatból rajtam kívül Mariusnak és Desiburgnak sikerült elöl maradnia.

Elérkezett az utolsó hegyi hajrá, amit sikerült megnyernem, és utána 5-en el is tudtunk szakadni a sortól, de sajnos hamar befogtak minket. Ezek után szépen összedolgozva haladtunk a cél felé, de 15 kilométerrel a vége előtt megkezdődtek a szökési kísérletek. Én is szinte minden próbálkozásra mentem, mert nagyon jó erőben éreztem magamat. Nagyjából 7-8 km-re a céltól, egy dombon újra próbálkoztak. Én is mentem ismét, de nem tudtunk meglépni. Viszont a következő akciónak sikerült ellépnie, és haza is értek 2 másodperccel. Én sajnos pont ezzel nem mentem, így a 2. sorral érkeztem a célba a 32. helyen, a hegyi összetettben pedig 3. lettem.

Nagyon örülök, hogy jól sikerült a verseny, és hogy végre ilyen jól éreztem magamat. Egy dolgot bánok csak, hogy pont a jó elmenéssel nem mentem.

A következő hétvégén ismét Franciaországban fogunk versenyezni a két napos, 2.2-es Tour de Gévaudanon.

További szép napot!