Sziasztok!

Reggel 9 óráig aludtunk. Reggeli után megbeszélést tartottunk, megnéztük a verseny leírását. A táv 205,2 km, sík, de volt benne 3 emelkedő, amiknek a hosszuk 1-2 km és a leírás szerint 23% emelkedésűek. Ezen kívül volt benne 7 kiemelt „pave”, amit először nem értettünk, de menet közben megtudtuk, hogy miről van szó. A rajt 12,20-kor volt. A mezőny létszáma 142 fő volt: több profi, pro continental csapat, ezen kívül pedig 3 continental csapat is részt vett. Már az első kilométereken meglátszott, hogy ez más lesz, mint az előző verseny. Senki nem idegeskedett, nyugodtan haladtunk, de nagy tempóban. Egyszer csak megérkeztünk az első „pavéhez”, ami három kilométer hosszú volt, kockakövekkel, néhol bazalt lapokkal és az út 2 méter széles volt. A mezőny közben szépen fogyott. Én nagyon jól éreztem magam, még tetszett is, hogy olyan PARIS-ROUBAIX filingje volt az egésznek - sorban jöttek a rázatok és megmásztuk az emelkedőket, brutálisak voltak. Majd, hogy ne érezzem olyan jól magam, az egyik rázató közepén a kerekem kijukadt, gyors kerékcsere után sikerült felmennem a mezőnyre. Szerencsém volt, mert kb. 10 km-en keresztül 2 méter széles úton haladtunk, és nem tudott a mezőny gyorsan menni. Egyre jobban tetszett a verseny, szó szerint élveztem. Az időjárás pont megfelelő volt: 18 fok, és mindenki vigyázott a másikra - nem volt lökdösés, csak hatalmas tempó.  Végre beértünk a cél városába, az órám szerint közel 60 km/h-val haladtunk az utolsó kilométeren. A mezőnybefutón 13. lettem, 51-n azonos idővel.

A verseny számokban: 205,2 km, 43,23 km/h, 4.44,48, 142 induló, 74 érkező. Ez a hétvége azért jól végződött, csak egy kicsit volt keserű a szám íze, mert 12-ig adnak pontot - eggyel csúsztam le. Most indulunk vissza Svájcba, és a következő hétvégéig pihi.