A rajtra 12:45-kor Porrentruy városában került sor, a verseny távja ezúttal 179,4 km volt.  A mezőnyben  svájci, francia, német, osztrák, cseh, luxemburgi, dél-afrikai (Neotel), spanyol (Burgos) csapatok, és a Milram is ott volt. Kellemes meleg időben vágtunk neki a távnak, csupán néha csepergett az eső.

Rajt 443 méteren volt, mely után rögtön megindultak a próbálkozások az emelkedőn. Nem sokkal később már 598 méteren tekertünk, majd le 387-re, az első komolyabb emelkedő csak kb. a 60 km-nél volt, ahol 405-ről 1052-re mászunk fel, mindezt 30 km megtétele alatt. Ezen a hegyen kialakult egy szökés, melyben a csapatomból is voltak, így mi nem mentünk. Az előnyük már 4 perc fölé ment, mikor páran megindultak, én is velük tartottam. Amikor utolértük az elmenést, újabb kontra támadás következett, amibe már én is beszálltam.

Közben leereszkedtünk 500 méterre, majd következett még egy emelkedő 800 méterig. Ezután újra le és fel vezetett az út,  ekkora már csak kb. tizen lehettünk elől  A cél városát elérve már csak négyen maradtunk, sajnos köztünk egy nem vezető – mindenki veszekedett vele, mert nem akart egyetlen métert sem vezetni, de menni kellett, mert kb. egy perc előnyünk lehetett csak. A városban (Delémont) három kör várt ránk: 5,5 km hosszú, volt benne egy brutális emelkedő 1.1 km hosszan és 19 % meredekséggel, majd lefele az utcákon közel 80 km/h-ás száguládás…

A második körben a későbbi győztes meglépett, majd az utolsónál pedig nekem sikerült elszakadnom kb. 40-50 méterre, de sajnos az utolsó 200 méternél volt egy derékszögű kanyar ahová közel 80-nal érkeztünk. Sajnos nagyobbat fékeztem mint kellett volna és a kigyorsításnál az említett nem vezető el tudott menni mellettem.